Szelénpótlás

A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius.

A szelén egy olyan nyomelem, amely szervezetünk antioxidáns rendszerének nélkülözhetetlen része. Az antioxidáns vegyületek a szabad gyökök semlegesítésében játszanak fontos szerepet. A szabad gyökök felelősek többek között a daganatos betegségek kialakulásáért, az érelmeszesedésért, a kardiovaszkuláris problémákért, az öregedésért.

1959-ben bizonyították be először, hogy a szelén részt vesz az immunrendszer működésében.

A szelénhiány az intenzív osztályokon kezelt, kritikus állapotú betegeknél gyakran előforduló állapot. A súlyos szepszis (általános vérmérgezés) és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során. Magyarországon évente több mint 2000 beteg hal meg szepszisben. A súlyos szepszises betegek szelénszintjét – számos tanulmány szerint – túl alacsonynak találták.* A szepszis hátterében minden esetben fertőzés áll. Szisztémás gyulladásos válaszreakciókban, szepszisben az antioxidáns rendszerek megfelelő működése létfontosságú, ezért a szelénpótlás ezekben az állapotokban elősegítheti a gyógyulást.

Irodalom:
*Sakr et al.2007 Br.J.Anaesth.2007 Jun;98(6):775-84