Tartósítószerek a száraz szem terápiában

Akárcsak élelmiszereink vásárlásánál, gyógyszerek és egyéb gyógyászati készítmények esetében is nagy dilemma, hogy mely tartósítószer miként hat az egészségünkre, tudunk-e olyan megoldást találni, ahol kikerülhetjük ezeket a hozzáadott anyagokat.

A nedvesítő szemcsepp választásnál is felmerül a kérdés: Fontos szempont-e a tartósítószer-mentesség?

Száraz szem betegségben az egészséges könnybevonat sérül, elvékonyodik, a könny mennyisége, minősége csökken. A könny koncentrált lesz, a szaruhártya sejtjei vízhiányossá és ezáltal sérülékenyebbé válnak, a sejtek közti kapcsolóelemek – melyek érzékenyek a vízhiányra – károsodnak. Hidratáló, síkosító műkönny becseppentésekor ez az állapot rövid időn belül javulni kezd és rendszeres használat mellet a könnybevonat és a szaruhártya újra stabillá válik.

 

Mi történik, ha tartósítószert tartalmazó készítményt használunk a szemszárazság kezelésére?

A tartósítószerek

  • olyan hatással vannak a szem könnybevonatára, mint a zsírcseppekkel teli vízfelszínre: taszítják azokat, azaz károsodik, felbomlik a könny felszíni lipid(zsír)rétege. Ennek következtében a könnyfilm gyorsabban szakad fel, mint hogy a pislogással újraképződne, így ezzel is súlyosbodik a szemszárazság,
  • allergizálhatnak,
  • gyulladásos folyamatokat indíthatnak a szemszárazságtól miatt már meggyengült szaruhártya sejtjeiben,
  • tovább károsítják a sejtek közti kapcsolóelemeket,
  • hatása összeadódhat, tehát más (pl. glaukóma elleni), tartósítószeres cseppel együtt használva a műkönnyet, fokozottan károsíthatják a szaruhártyát,
  • károsíthatják a kontaktlencséket, ezért az ilyen készítmények általában nem használhatók kontaktlencsével.

A műkönnyek nagy része tartalmaz tartósítószert. Ezek az anyagok többfélék lehetnek, ennek megfelelően káros hatásuk is változó lehet a legenyhébbtől a legsúlyosabbig. Hatásuk függ attól is, hogy mennyi ideig használ a páciens egy adott tartósítószeres műkönnyet. Néhány cseppentés nem okoz problémát (ahogy a szemszárazságot sem oldja meg) azonban huzamosabb ideig – hetekig, hónapokig – tartó használat során már tapasztalhatjuk szemkárosító hatásait, melyet nem, vagy csak kis mértékben képes a műkönny hidratáló, regeneráló összetevője ellensúlyozni.

 

Mit tehet, hogy elkerülje a tartósítószerek káros hatásait a száraz szem terápia során?

  • Használhat síkosító szemcseppet, amelynek tartósítószer-rendszere a szem felszínére kerülve lebomlik a szemre ártalmatlan összetevőkre (vízre, sóra, oxigénre) így nem fejt ki káros hatást.
  • Választhat olyan készítményt, amely tartósítószer-mentes és speciális szűrőrendszerrel ellátott tartályával éri el a benne tárolt készítmény sterilen tartását és használatát. Ilyen teljesen tartósítószer-mentes készítmény a Hyabak, amely a hidratáló, síkosító hatású nátrium-hialuronát segítségével javítja a száraz szem állapotát, a további összetevő aktinokinol pedig csökkenti az UVB sugarak káros hatásait. A Hyabak tartósítószer-mentessége az ABAK tartálynak köszönhető.

Az ABAK tartály 10 éves fejlesztés eredménye. A tartály összetett szűrőrendszerének köszönhetően képes tartósítószer nélkül biztosítani a kicseppentett oldat sterilitását a felbontástól számítva 3 hónapig. Szűrőmembránján a legkisebb méretű korokozó sem képes átjutni. Adagolórendszere nyomás hatására mindig ugyanolyan méretű cseppet enged kijutni a cseppentőfejen, megakadályozva az oldat folyását. Ezzel a használat sokkal gazdaságosabb, nincs felesleges kicseppentés. A használat után a maradék oldat és a visszaáramló levegő a szűrőmembránon átjutva, sterilen kerül vissza a tartályba.

További információ:
Hyabak
Genteal

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Hírek

Így helyezzük fel helyesen a gyógyszeres tapaszt

Így helyezzük fel helyesen a gyógyszeres tapaszt

Oktatóvideó a fájdalomcsillapító tapasz felhelyezéséről

 Így helyezzük fel helyesen a gyógyszeres tapaszt 

Az alábbi videók egyszerűen, lépésről lépésre mutatják be a tapaszok helyes alkalmazását:

Allergia ősszel is?

Allergia ősszel is?


Az ősz beköszöntével sajnos még nem ér véget az allergia szezon, hiszen a parlagfű, a kender és az üröm-félék akár októberig is virágozhatnak.

A pollenszezont követően az őszi és téli időszakban is előfordulhatnak allergiás panaszok, hazánkban sokakat érint a nem évszakhoz kötött, egész éven át tartó, úgynevezett „perenniális” allergia.

Leggyakrabban a fűtési szezon kezdetével újul ki a háziporatka-allergia, de nem ritka a penészgomba és az állatszőr allergia sem.