COPD

Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegséget nevezzük. Az asztmával ellentétben a szűkület nem visszafordítható és az idő múlásával rosszabbodik. A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. Mintegy 300 millió embert érint, 3 millió/év halálozási rátával, így a harmadik leggyakoribb halálok. Minden huszadik ember potenciálisan szenvedhet benne, a dohányosok 15%-a, 45 éves kor fölött 26%-a. Magyarországon az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai alapján a tüdőgyógyászati hálózatban regisztrált, súlyos állapotú, rendszeres ellátást igénylő COPD-ben szenvedők száma 2014-ben 168 431 fő volt, de a valós betegszám 400-500 ezer főre tehető.

A COPD kialakulásában a legfontosabb rizikótényező a dohányzás. A dohányfüst és egyéb káros füstök rendszeres belégzésének hatására a teljes hörgőrendszer gyulladása, illetve a tüdőszövet pusztulása és a léghólyagocskák összeolvadása következik be, aminek eredményeként csökken a légzőfelület nagysága (ez a tüdőtágulás). Ezt jelzi, ha az idő előrehaladtával egyre kisebb terhelés esetén is jelentkezik a légszomj, egyre nehezebben múlik el és végül már nyugalmi helyzetben is megmarad. A betegség nemdohányzókat is érint, de sokkal kisebb arányban (az összes COPD-s megbetegedés 5-10%-a). A COPD kialakulásának kedvez, ha valaki gyermekkorban gyakran kapott el légúti fertőzéseket.

Az idővel súlyosbodó nehézlégzés, krónikus köhögés és köpetürítés (krónikus hörghurut), illetve a csökkent fizikai teljesítőképesség jelentékeny mértékben befolyásolják a betegek napi tevékenységét és életminőségét.

A COPD legfontosabb tünetei:

  • korai kifáradás, kifulladás;
  • néhány lépcső megtétele után jelentkező fulladás;
  • a kortársaknál kisebb teherbírás;
  • rendszeres reggeli köhögés;
  • csökkent aktivitás a mindennapi életvitelben;
  • a mindennapi szokásos tevékenységek elvégzése gondot okoz.

A diagnózis felállításához elengedhetetlen a pontos kórelőzmény ismerete: a köhögés jelentkezésének ideje, gyakorisága, a köhögés jellege (sípoló-e), a páciens szokásai, esetleges dohányzása, a légzés nehezítettsége.

A vizsgálatok a beteg fizikai vizsgálatával folytatódnak, megfigyelik a beteg légzését kísérő hangokat. A tüdőtágulásnak csak súlyos esetben vannak külső jelei, a röntgen-kép eltérései is csak súlyos esetben diagnosztikus értékűek (a léghólyagocskák pusztulása miatt a szövethiány képe jellegzetes a felvételen).
A legfontosabb vizsgálati módszer a spirometria (légzésfunkció-vizsgálat), amely a légzés különböző fizikai paramétereit képes mérni és így megállapítható a légúti szűkület mértéke. A legfontosabb érték a FEV1, az erőltetett kilégzéskor egy másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat.
cigarettafüst már a betegség tüneteinek megjelenése előtt károsítja a tüdőt, ezért ez a tüdő teljesítményének 3-5 évente ismételt vizsgálatával kimutatható. Ha a FEV1 meghaladja a korral járó normális éves, 25-30 ml-es térfogatcsökkenést, az a krónikus obstruktív bronhitisz jele.
A vizsgálatnak azért van jelentősége, mert a COPD alattomosan kezdődő betegség, a mérsékelt fizikai terheléskor érezhető légszomj észlelése már előrehaladott állapotot jelenthet.
Ha a beteg a levegőt csak 5 másodpercnél hosszabb idő alatt képes kifújni, valamint ha ilyenkor hallgatózással sípoló hangot lehet hallani, valószínűsíthető a COPD.

A COPD jelen ismeretek szerint nem gyógyítható betegség, a tünetek viszont mérsékelhetők, illetve csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, és az életminőség is javítható. A betegség és szövődményei kezelésére elterjedt kezelési módok a következők.
A hörgőtágítók a légutakat körülvevő izmokat ellazítva ahhoz járulnak hozzá, hogy a köhögés és a légszomj érzése csökkenjen, illetve a légzés könnyebbé váljon.
Az inhalációs (belégzendő) szteroidok a légutak gyulladásának csökkentésével segítik elő a könnyebb légzést.
Az antibiotikumok olyan esetekben hasznosak COPD-ben szenvedő betegek számára, amikor az alaptüneteiket egyéb légúti betegségek, pl. tüdőgyulladás súlyosbítja.
Oxigénterápia akkor alkalmazható hatékonyan, ha a beteg vérében nem kielégítő az oxigénszint.

A rosszabbodást az obstruktív hörghurut és tüdőtágulás kialakulásának irányában az egyre gyakoribb fulladások, erősödő köhögés, a váladék felszaporodása, a mellkasi szorítás erősödése, a fizikai teljesítőképesség fokozatos csökkenése jelzi. A leggyakoribb szövődmények a hörgők különböző fertőzései, a tüdőgyulladás. Rosszabbodást okozhat a szennyezett levegő, illetve egyéb tüdő- és keringési betegségek.

A kezelés hatására az egyszerű bronchitis még jól gyógyul, mikor azonban már obstruktív formába váltott át, nem lehetséges a végleges gyógyítás. Az inhalált méreganyagok hatásának megszüntetésével - például a dohányzás elhagyásával - azonban a betegség rosszabbodása feltartóztatható, megállítható.

Ugyancsak nem fordítható vissza a tüdőtágulás miatt bekövetkező szövetkárosodás, az elpusztult tüdőhólyagocskák már nem tudnak regenerálódni, de a dohányzás abbahagyásával a tüdő teljesítménye a soha nem dohányzókéhoz hasonlóan alakul.

Hírek

Salonpas fájdalomcsillapító tapasz a világ élvonalában

Salonpas fájdalomcsillapító tapasz a világ élvonalában

Az Euromonitor International nemzetközi piackutató cég vizsgálata alapján a Salonpas a világ 1. számú vény nélkül kapható fájdalomcsillapító tapasza – jelentette be az idén 170. születésnapját ünneplő japán gyártó, a Hisamitsu Pharmaceutical.


Gyors segítség az allergiásoknak

Gyors segítség az allergiásoknak

A jó idő, a tavasz érkezése sokak számára egyenlő az allergia megjelenésével. A szénanátha több mint 500 millió embert érint világszerte. A Revicet szopogató tabletta az innovatív formulának köszönhetően gyorsan csillapítja az allergiához társuló tüneteket.