Asztma

Az asztma légúti gyulladással, nyálkahártya duzzanattal, a hörgők túlérzékenységével és átmeneti beszűkülésével járó idült tüdőbetegség. Vezető tünetei a rohamokban jelentkező nehézlégzés, köhögés, mellkasi nyomásérzés, a tüdők felett hallható sípolás, búgás. Súlyos roham esetén elkékülés (cianózis) és légzési elégtelenség jellemző, amely a kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet.

Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235-300 millió embert érint világszerte, akik közül körülbelül 250 ezren haltak meg.

Magyarországon 10 év alatt 195 ezerről 290 ezerre nőtt a nyilvántartott felnőtt asztmás betegek száma. 2014-ben közel 16 ezer új beteget regisztráltak a felnőtt tüdőgondozó intézetek (ld. Korányi Bulletin 2015).

A becsült adatok szerint azonban (az enyhe, nem diagnosztizált eseteket is figyelembe véve) az asztmás betegek valódi száma ennek kb. a másfélszerese lehet.

Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek, leggyakrabban 3 éves kor után, de bármely életkorban kialakulhat az asztma. Vannak olyan asztmások, akik csak ritkán, általában valamilyen provokáló tényező hatására észlelnek tüneteket, másoknál pedig a betegség kifejezett és állandó tünetekkel jár. A tünetek általában éjszaka és hajnalban, fizikai megerőltetés vagy hideg levegő hatására súlyosbodnak, jelentkezhetnek rövid (percekig vagy órákig tartó) légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertőzéstől kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.

Az asztma kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. A környezeti hatások között meg kell említeni az allergéneket, a levegőszennyezést, és a környezetben levő egyéb vegyi anyagokat. A terhesség alatti és a szülés utáni dohányzás növeli az asztmaszerű tünetek kockázatát. A közúti forgalom által szennyezett levegő, illetve a levegő magas ózonszintje is összefügg mind az asztma kialakulásával, mind a betegség súlyosbodásával. Az épületek belsejében található, a bent tartózkodók által belélegzett illékony szerves vegyületek, mint például a formaldehid, szintén asztmát válthatnak ki. A gyakori beltéri allergének közé tartozik a poratka, a csótány, az állatok elhalt hámsejtjei, valamint a penész. Kisgyermekeknél bizonyos vírusos légúti fertőzések növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát.

A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az allergének és az irritáló anyagok elkerülésével, valamint a belélegezhető gyulladáscsökkentő gyógyszerek (inhalációs kortikoszteroidok) rendszeres használatával előzhető meg.

A betegség kezelésének elsődleges célja az asztma kontrollált állapotának elérése és fenntartása. Ehhez nélkülözhetetlen az inhalációs eszközből adagolt szteroid gyógyszer alkalmazása az orvos által előírt adagban és gyakorisággal.

A jó kontroll magában foglalja, hogy a beteg ne szoruljon hetente kettőnél több alkalommal rohamoldó, gyorshatású hörgőtágító gyógyszerre. Ha ennél többre van szükség, az azt jelzi, hogy a háttérben gyulladásos folyamat zajlik, ami szükségessé teszi a beállított terápia kezelőorvos általi módosítását, mivel a tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszú távon. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges (visszafordítható – reverzíbilis) hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul. Amennyiben tehát Önnek az alábbi táblázat alapján részlegesen kontrollált vagy nem kontrollált az asztmája, javasolt mielőbb felkeresnie tüdőgyógyász szakorvosát.

Asztma kontroll meghatározása*:

 

JELLEMZŐK KONTROLLÁLT RÉSZLEGESEN KONTROLLÁLT NEM
KONTROLLÁLT
Nappali tünetek

 

Nincs (2 vagy kevesebb alkalom/hét)

 

Gyakrabban, mint heti 2x Bármely héten a részlegesen kontrollált asztma legalább három jellemzője jelen van    

 

Fizikai aktivitás korlátozottsága

 

Nincs Van

 

Éjszakai tünetek, ébredések

 

Nincs Van

 

Rohamoldó gyógyszerszükséglet

 

Nincs (2 vagy kevesebb alkalom/hét) Gyakrabban, mint heti 2x

 

*Tamási L. és mtsai.: Az asztma diagnosztikájának, kezelésének és gondozásának alapelvei felnőtt korban; MEDICINA THORACALIS 65:(5) pp. 307-328. 2012

Hírek

Gyors segítség az allergiásoknak

Gyors segítség az allergiásoknak

Kerülje el az utazás alatti kellemetlenséget!

Az "utazók hasmenése" jól ismert egészségügyi veszély. Legtöbben a téli vagy nyári kikapcsolódás során találkoznak ezzel a nagyon kellemetlen problémával, amely akár tönkre is teheti az utazásukat. Fontos, hogy ismerjük a kiváltó okokat és a megelőzés lehetséges módjait, így legtöbbször elkerülhetővé válik a probléma megjelenése. Ha mégis bekövetkezik, alapvető ismeretekkel és egy jól összeállított úticsomag segítségével sokkal könnyebben átvészelhetjük.

Megérkezett a Salonpas gyógyszeres tapasz – új kampánnyal jelentkezett a Sager Pharma

Megérkezett a Salonpas gyógyszeres tapasz – új kampánnyal jelentkezett a Sager Pharma

2016-ban új taggal bővült a Salonpas család. A kisméretű  20 db-os Salonpas tapasz és a nagyobb méretű, 2 db-os Salonpas tapasz mellett már elérhető az új, 5 db-os Salonpas 105 mg/31,5 mg gyógyszeres tapasz is.

Az új Salonpas gyógyszeres tapasz bevezetése alkalmából megújult a Salonpas márka arculata is.