Ágybavizelés

Az éjszakai bepisilés megszűnése, az ágytisztaság kialakulása a gyermekek többségében 3-4 éves életkorra bekövetkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy az EN (Enurézis nokturna) ezt követően sem feltétlenül kóros állapot vagy betegség, de elmondható, hogy 5-6 éves életkorban mindenképp indokolt orvosi szempontból is foglalkozni a bepisiléssel.
Az éjszakai bevizelés igen gyakori kórkép, egyes adatok szerint a 7 éves gyerekek 10%-ában, a 12 évesek 3%-ában, de még a 18 évesek 1%-ában is előfordul. A lányok és fiúk közötti gyakorisági arány 2:1. A kórkép lényege az éjszakai és/vagy nappali alvás közben fellépő akaratlan vizeletürítés. Jellemző a családi halmozódás: ha gyermekkorában az egyik szülő is bepisilt, akkor 50%, ha mind a két szülő küzdött hasonló problémával, akkor 75% a gyermekeik esélye az éjszakai bepisilésre. Kezelés nélkül az éjszaka rendszeresen bepisilő gyermekek 15%-a lesz „magától" ágytiszta. Nem lehet szemet hunyni a probléma megléte felett, mert a betegség komolyan kihat a gyermek pszichés és szociális fejlődésére. A nem, vagy nem megfelelően kezelt gyermek könnyen visszahúzódóvá válik, beilleszkedési és magatartás zavarok alakulhatnak ki. Az információáramlás (az interneten és más médiumokon) lehetővé tette, hogy a szülők időben tájékozódjanak a betegségről és ne szégyenként éljék meg a problémát, hanem a megfelelő szakorvoshoz kerülhessenek.

Az éjszakai bevizelés lehet elsődleges (primer), amennyiben a probléma mindig is fennállt a pelenka elhagyása óta, illetve 6 hónapnál kevesebb ideig volt a gyermek tünetmentes.
Másodlagos (szekunder) az enurézis, ha több mint fél évig tünetmentes gyermeknél jelentkezik ismét az éjszakai bevizelés.
Egytünetű (monoszimptómás) az enurézis, ha kizárólag éjjel fordul elő bevizelés.
Többtünetű (poliszimptómás), ha az éjszakai bepisilés mellett a következő problémák (egy vagy több) is előfordulnak: vizeletfertőzés, székrekedés, gyakori vizelési inger, kis hólyagkapacitás.

A betegség hátterében álló gyakori okok:

  1. hólyag beidegzésének zavara,
  2. elégtelen éjszakai - a vizelet mennyiségéért felelős - antidiuretikus hormon (ADH) termelés,
  3. alvás alatti légzési zavar (apnoe),
  4. napi folyadékfogyasztás extrém elosztása.

Ritkábban előforduló okok:

  1. húgyúti fertőzés,
  2. húgyutak fejlődési rendellenessége,
  3. gerinc, ill. központi idegrendszert ért károsodások,
  4. pszichiátriai, illetve pszichológiai betegségek,
  5. fokozott kalcium-ürítés,
  6. egyéb tényezők (pl. székrekedés, szeméremrés- vagy fityma-gyulladás)

A kivizsgálás menete

Kórtörténet:

A családi halmozódás kifejezett – gyakran tapasztaljuk, hogy egyik, vagy mindkét szülőnél is előfordult a probléma. Ennek megfelelően a testvéreknél is gyakran jelentkezik.
A szülők kikérdezése során a vizsgáló orvos számára fontos információ, hogy a gyermek hányszor vizel be egy héten, volt-e már száraz éjszakája, nappali panasza van-e. Ez utóbbi nem kizárólag vizeletcsepegést vagy -becsorgást jelenti, hanem azt is, hogy a gyermek halogatja-e a vizelést, eljátssza-e az időt, esetleg olyan technikákat alkalmaz, mellyel a vizeletét visszatartja (pl. sarokra ülés). Lényegesek a székletürítési szokások, hiszen széklettartási problémára, illetve székrekedésre derülhet fény, és az is fontos, hogy kísérik-e egyéb kellemetlen tünetek a bevizelést (pl. diszkomfort érzés vizeletürítés után).

Fizikális vizsgálat:

Ezen vizsgálatok során állapíthatók meg az esetleges anatómiai elváltozások, fejlődési rendellenességek.

Folyadékforgalom:

Szükséges a folyadékeloszlásról a szülők által vezetett 24 órás napló, melyben a bevitt és ürített folyadék mennyiségét, valamint időpontját is fel kell tüntetni. A nappali adatok sok esetben igen meglepő eredményeket mutatnak: sok gyermek, ha közösségbe jár, edzéseken vesz részt, napközben alig iszik, délután vagy este viszont néhány óra alatt igyekszik pótolni a napi folyadékszükségletét. A mérés napján éjjel elalvás után két órával történik a gyermek ébresztése, kísérlet a pisiltetésre és a mennyiség feljegyezése. Három órával később újabb ébresztés, pisiltetés, végül a másnap reggeli első vizelet mérése. Célszerű az éjjeli mintákból fajsúly meghatározást is végezni.

Laborvizsgálatok:

Vizeletvizsgálat a reggeli első vizeletből.

Képalkotó vizsgálatok:

Hasi ultrahanggal egyszerűen vizsgálhatók a húgy-ivarszervek, megbecsülhető a hólyag kapacitása illetve a hólyagban visszamaradt vizelet mennyisége.

Alvásdiagnosztika:

Ha a gyermeknél horkolásról, nappali fáradékonyságról vagy aluszékonyságról számol be a szülő, ki kell zárni a nagyobb orr-, garatmandulát, vagy a garatfejlődési rendellenességeket. Egyéb esetben alvásdiagnosztikai vizsgálatra van szükség, mivel alvási apnoe fennállása esetén az éjszakai vizelet elválasztás megnövekszik.

Terápia:

A fent részletezett vizsgálatok eredménye alapján kezdődhet a célzott kezelés.

Nem gyógyszeres kezelés:

Székletrendezés, megfelelő folyadékforgalom, hólyagtréning (rendszeres időnként vizeltetés, valamint akár 4 éves kortól szakszerű gáttorna), szükség esetén a megnagyobbodott orr- vagy garatmandulák eltávolítása, illetve az alvás közbeni légzészavar (alvási apnoe) kezelése.
Másodlagos enurézis nokturna esetén pszichológiai gondozás, családterápia mellett enurézis alarm (csepp-csengő) készülék alkalmazása, melynek  lényege, hogy az alsóneműben elhelyezett érzékelő a pisilés kezdetén a folyadékot érzékelve, a vállon elhelyezett kisméretű berendezést aktiválja, ami ekkor hangot ad ki. Ez a hanginger indítja el azt a folyamatot, aminek a végeredménye az, hogy a gyermekek éjszaka is képesek lesznek a vizeletüket visszatartani vagy felébrednek arra, hogy megtelt a húgyhólyagjuk.
Nappali panaszok esetén vizelési tréning program javasolt.

Gyógyszeres kezelés:
  1. Ha az éjszakai vizelet mennyisége sok, a koncentrációja pedig alacsony, és az antidiuretikus hormon (ADH) termelődése igazoltan csökkent, akkor ez utóbbi pótlására szolgáló készítmények alkalmazhatók, melyek orrspray, illetve tabletta formában is felírhatók. Az orrsprayt lefekvés előtt 1 puffal indítjuk, egy hét hatástalanság esetén az adag a duplájára emelhető, nagyon indokolt esetben pedig 3, illetve maximum 4 puff alkalmazható. Minden esetben fontos azonban, hogy a gyógyszer használata után 8-10 órán keresztül a folyadékbevitel tilos. Ha a gyermek ezt nem tudja betartani, a vízmérgezés kockázata erősen megemelkedik.
  2. Gyakori kis mennyiségű vizelés nappali panaszként történő jelentkezése esetén, illetve amennyiben ADH hiány nem mutatható ki, antikolinerg gyógyszerek alkalmazhatók.
  3. Elsősorban szorongó gyermekek részére az enurézis nokturna átmeneti
    kiegészítő kezelésére szorongásoldó gyógyszerek alkalmazása is szóba jöhet.

 

Szakértő: Dr. Martyn Mária
Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet

Hírek

Gyors segítség az allergiásoknak

Gyors segítség az allergiásoknak

Kerülje el az utazás alatti kellemetlenséget!

Az "utazók hasmenése" jól ismert egészségügyi veszély. Legtöbben a téli vagy nyári kikapcsolódás során találkoznak ezzel a nagyon kellemetlen problémával, amely akár tönkre is teheti az utazásukat. Fontos, hogy ismerjük a kiváltó okokat és a megelőzés lehetséges módjait, így legtöbbször elkerülhetővé válik a probléma megjelenése. Ha mégis bekövetkezik, alapvető ismeretekkel és egy jól összeállított úticsomag segítségével sokkal könnyebben átvészelhetjük.

Megérkezett a Salonpas gyógyszeres tapasz – új kampánnyal jelentkezett a Sager Pharma

Megérkezett a Salonpas gyógyszeres tapasz – új kampánnyal jelentkezett a Sager Pharma

2016-ban új taggal bővült a Salonpas család. A kisméretű  20 db-os Salonpas tapasz és a nagyobb méretű, 2 db-os Salonpas tapasz mellett már elérhető az új, 5 db-os Salonpas 105 mg/31,5 mg gyógyszeres tapasz is.

Az új Salonpas gyógyszeres tapasz bevezetése alkalmából megújult a Salonpas márka arculata is.